Felhőben utazó adatok
Mostanában a hétköznapi felhasználók is egyre gyakrabban találkozhatnak a „cloud computing” fogalmával, sőt sokan használják is ezt az internetes számítástechnikai megoldást anélkül, hogy tudnának róla. Bár e technológia számtalan előnyt kínál a vállalatirányítás területén is, „a számítási felhővel” szembeni bizalmatlanság és az ismeretek hiányából fakadó félelmek sokakat még visszatartanak e lehetőség kiaknázásától.
A cloud computing lényege leegyszerűsítve az, hogy adataink, illetve az adatok tárolására és feldolgozására szolgáló programok nem a saját számítógépünkön vannak, hanem távoli szervereken. Amikor rácsatlakozunk a szolgáltató szerverére, akkor az interneten keresztül ugyanolyan egyszerűen és gyorsan elérhetjük a szükséges adatokat és a kívánt alkalmazásokat, mintha azok fizikailag nálunk lennének. A megoldás egyik nagy előnye az, hogy a felhasználónak nem kell nagy tudású, drága eszközt és sokféle szoftvert vásárolnia, elegendő, ha egy ún. kliens-alkalmazást futtat a gépén. Ezen az elven alapulnak például a sokak által használt Gmail és Yahoo levelezőprogramok vagy a Google online szövegszerkesztője is.
A cloud computing technológia lehetővé teszi, hogy az interneten keresztül kötöttségek nélkül, bármikor és bárhonnan (irodából, otthonról, vízről vagy levegőből) hozzáférjünk adatainkhoz és a szükséges alkalmazásokhoz. Ehhez elegendő akár egy notebook vagy iPhone és egy átlagos sebességű ADSL vonal vagy 3G-sávszélesség. Szintén fontos szempont, hogy a kiszolgáló szerver lokalizációja gyorsan és rugalmasan változtatható: szükség esetén a teljes alkalmazás a másodperc töredéke alatt áthelyezhető egyik szerverről a másikra anélkül, hogy a felhasználó ezt észrevenné. Ha az egyik szerver túlterheltté válik, máris folytatható a munka egy másikról, ha adataink biztonságát valamilyen külső tényező, környezeti katasztrófa veszélyezteti, azonnal áthelyezhető minden egy távoli szerverre. Ezzel a megoldással környezetünket is óvhatjuk, hiszen ha a szolgáltató olyan helyre továbbítja az adatokat, ahol sok a napsütéses órák száma, akkor napelemek használatával jelentősen csökkenteni lehet a szerver energiafelhasználását is.
A fentiekben felsorolt előnyök ellenére a felhasználók nagy része úgy érzi, hogy adatai csak akkor vannak biztonságban, ha azok fizikailag nála, a saját számítógépén, szerverén tárolódnak. Különösen igaz ez a bizalmas üzleti információk, vállalati adatok esetében. Miközben a mindennapi levelezésre már széles körben használják az interneten elérhető ingyenes levelezőprogramokat, a vállalatirányítási rendszerek terén még kevéssé elterjedt az online jellegű szolgáltatás alkalmazása. A felhasználókat nyugtalanítja ugyanis, ha nem tudják, hogy fontos adataik pontosan hol vannak, biztonságban vannak-e, nem kerülhetnek-e illetéktelen kezekbe. A „felhőben utazó” információk védelme érdekében ma már komoly biztonsági megoldások állnak rendelkezésre, a fő szempont tehát az, hogy a felhasználó megtalálja azt a szolgáltatót, akiben leginkább megbízhat.
